Megtagadható-e a kötelező túlóra?
A leggördülékenyebben működő cégek életében is előfordulhat, hogy a felgyülemlett feladatok indokolttá teszik a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést, azaz a túlórát. A munkáltatónak joga van a túlmunka elrendeléséhez, azonban mi a helyzet abban az esetben, ha ezt dolgozó nem akarja, vagy nem tudja teljesíteni? Jogunk van-e indokolt esetben a kötelező túlóra megtagadására, és ha igen, milyen feltételek mellett?
Tulajdonképpen mi számít túlórának?
Túlórának röviden és tömören a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést nevezzük. A túlóra fogalma ebből adódóan kizárólag kötött munkaidőben értelmezhető jelenség.
Több típusa is létezik: beszélhetünk munkabeosztástól eltérő munkaidőben történő munkavégzésről (munkaidő utáni túlmunka, vagy pihenőnapon történő munkavégzés), munkaidőkereten felüli munkaidőről (A havi időkerethez képest átlépett munkaidő), illetve a készenlét és ügyelet alatti munkavégzés is ebbe a kategóriába tartoznak.
Mikor rendelhető el túlóra?
Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés abban az esetben rendelhető el, ha előre nem látott körülmények merülnek fel egy adott vállalatnál. A túlmunkát az olyan szituációk teszik indokolttá, melyek a havi munkaidő-beosztás megtervezése előtt a munkáltató számára még ismeretlenek voltak. Éppen ezért a rendkívüli munkaidő előre történő tervezése és beosztása nem tekinthető jogszerűnek.
Mikor tagadható meg a túlóra?
Mint minden másnak a munka világában, a túlóra elrendelésének is megvannak a maga korlátai, törvényi szabályozásai. Ha a munkáltató ezen törvényi keretek közt akar túlórát elrendelni, abban az esetben a dolgozó megtagadhatja annak teljesítését. A munkáltató utasítása ugyanis nem járhat a dolgozóra nézve aránytalan sérelemmel.
Több olyan eset is akad, melyben nem rendelhető el kötelező túlóra, ezek közé tartoznak az alábbiak:
- Ha a munkavállaló 18 év alatti
- A munka jellegéből fakadó egészségkárosító hatás esetén
- A munkavállaló várandósságának megállapításától gyermeke három éves koráig
- Egyedülálló szülőként a nevelt gyermek három éves koráig
A munkáltató által kiszabott túlmunka abban az esetben is megtagadható, ha az adott munkahelyen a túlmunka végzés általánosnak minősül, és nincs konkrét, igazolható oka.
Milyen következménye lehet a túlmunka megtagadásának?
Fontos tudni, hogy ha a munkavállaló jogosan tagadta meg a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést, abban az esetben semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem érheti munkaviszonyát illetően. Abban az esetben azonban, ha a munkáltató betartja a törvény által megszabott feltételeket, a dolgozó kötelezhető a túlmunka teljesítésére. Amennyiben pedig nem tesz ennek eleget, megszegi munkavégzési kötelezettségét, és vállalnia kell a felelősséget az elmulasztott munkavégzésért.
Természetesen nem csak a munkavállalónak, a munkáltatónak is akadnak kötelezettségei a túlórát illetően. Minden esetben oda kell figyelnie a dolgozók terhelhetőségére, és kizárólag a jogszabály által megszabott kereteken belül, valóban szükséges helyzetekben lehet elrendelnie a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést. Azok a cégek, ahol a túlmunka rendszeresen számít, valószínűsíthetően komoly munkaerőhiánnyal küzdenek, azonban erre nem lehet megoldás a rendszeres és gyakori túlóra. Hosszútávon ez ugyanis a munkavállalók kimerüléséhez, valamint még komolyabb fluktuációs problémához is vezethet.
hozzászólás írása