A munkaerő hatékony megtartása a cafeteria rendszer változása után

A 2018 júliusában elfogadott cafeteria törvény gyökeresen változtatta meg a béren kívüli juttatási formák adózással kapcsolatos szabályait. Jövő évtől ugyanis a SZÉP kártya jelenti az egyetlen béren kívüli juttatási módot, ami nem egységesen munkabérként fog adózni. A változás azonban nem csak a dolgozókat, de a munkáltatókat is kellemetlenül érintheti.

Növekvő adóterhek, szaporodó kérdések

Az új adótörvény hatályba lépésének elsődleges hozadéka, hogy 2019 januárjától számtalan juttatás adóterhe növekszik, és több, eddig kedvezményes adókulccsal rendelkező elem is bérként adózik majd. Az érmének persze két oldala van, hiszen a cafeteria-rendszer egyszerűsödésével a jövőben több adminisztrációs munka, valamint az ezekkel járó, anyagi teher is lekerül a munkáltatók válláról. Azonban a munkavállalók érthető módon szkeptikusak, és nem feltétlenül hisznek abban, hogy a bevezetés előtt álló rendszer az ő érdekeiket is szolgálná. Az új törvények ráadásul a munkáltatók szempontjából is felvethetnek bizonyos kérdéseket.

Például azt, hogy mit csinálhat egy kisvállalkozás a jelenlegi, erős munkaerőhiánnyal sújtott piacon abban az esetben, ha az olyan, dolgozók maradását ösztönző kedvezmények és juttatások, mint jelenleg a cafeteria egyszer csak véglegesen elvesznek, vagy drasztikusan átalakulnak?

Az elmúlt években egyre inkább növekvő fluktuációs trenden valószínűleg a cafeteria-elemek erős adóztatása sem változtat pozitív irányba. A 2019 januárjától esedékes átalakulás főként arra világít rá, hogy a munkaerő-hiánnyal küzdő cégek számára a béren kívüli juttatások sajnos nem jelentenek már életképes alternatívát abban az esetben, ha szeretnék elnyerni dolgozóik lojalitását. 

Sőt, azon is érdemes elgondolkodni, hogy mit lehet tenni abban az esetben, ha a cafeteria-rendszerhez hasonló kedvezmények, adó-visszatérítések rendszere is felborul, vagy gyökeres változásokon megy keresztül a jövőben.

A pénz nem old meg mindent

Az elmúlt évek tapasztalatai egyértelműen azt bizonyítják, hogy a különböző anyagi juttatások nem feltétlenül járnak együtt a munkavállalók lojalitásának elnyerésével. A pénzen felül leginkább a magas gondoskodás, a kedvező munkakörülmények, valamint munkáltatóként tett ígéreteink azok, melyek a legtöbbet számítanak abban az esetben, ha szeretnénk, hogy dolgozóink kitartsanak cégünk mellett.

Koncentráltan érdemes odafigyelnünk arra, hogy ne csupán munkavállalóinktól várjuk el, de mi magunk is alkalmazkodjunk az elmúlt években kialakult, új igényekhez. Fontos, hogy biztosítsuk alkalmazottaink számára a megfelelő, élhető munkakörnyezetet, segítsük alkalmazottainkat abban, hogy minél hamarabb és minél hatékonyabban találják meg helyüket a vállalati hierarchiában. A megbízható munkaerő elvesztése egy céget ugyanis nem csupán szakmai, de anyagi szempontból is megvisel, a hiány pótlása pedig napról napra nehezebb feladat. Ebből fakadóan az ésszerűen felépített, professzionálisan kivitelezett lojalitási program a jövő év elejétől a munkáltatók számára jóval nagyobb előnyt jelenthet a munkaerő-piacon, mint korábban bármikor.

Az pedig, hogy a cafeteria-rendszer még nem került végérvényesen veszélybe, nem jelenti azt, hogy ne történhetne egyik napról a másikra drasztikus változás a kis- és középvállalkozásokat érintő támogatások és adókedvezmények terén. Megéri tehát előre tervezni és gondolkodni, és minden olyan lehetőséget megfogni, mely segíthet abban, hogy cégünk a jelenleg létező támogatási lehetőségek nélkül is megállja lábát a piacon.